Gyermekeink, szüleink és saját magunk élete érdekében indítsunk országos egészségmozgalmat!

Az egészséges bélflóra

ALAPKŐ A BETEGSÉGMEGELŐZÉSBEN ÉS GYÓGYÍTÁSBAN:

AZ EGÉSZSÉGES BÉLFLÓRA

“A halál a belekben lakozik”
(Hippokratesz)

A magyarok többsége azt hiszi, ismeri szervezete működését. Felmérések szerint a 15-65 év közötti emberek 80 %-a egészségesnek tartja magát, 90 %-a az életmódját, táplálkozását is megfelelőnek tudja. Ezen felméréssel kirívóan szemben állnak a tények: a népesség 75 %-a rendszertelenül, mennyiségileg és minőségileg sem megfelelően táplálkozik, a felnőttek fele elhízott (már a gyerekek több mint 10 %-a is), világviszonylatban vezetjük az agyvérzéses és rákos halállistákat (más területeken sem jobb a helyzet), és a férfiak közel egyharmada nem éri meg a 62. életévet.

Az életmód és az egészség összefüggéseit persze sokan ismerik (túlevés, mozgáshiány, dohányzás, stressz, stb kockázati szerepe), ismereteiket közömbösségük vagy akár felelőtlenségük miatt a mindennapi gyakorlatban mégsem alkalmazzák . Az sem igaz,, hogy az egészségmegőrzéshez pénz és idő kell. A túlevés, a dohányzás és alkoholabuzus elkerülésével még pénz is megtakarítható vagy minőségibb táplálkozásra fordítható. Egészségesebb életvitelre pedig mindig lehet időt találni. Mert ha már kialakult a betegség, sokkal több pénzre és időre lesz szükség. Aki volt már beteg, tudja ezt.

Ebben a közleményben azokhoz szólok, akik többet szeretnének tudni a szervezet történéseiről. De azokhoz is, akik hiszik, hogy sokat tudnak, de eddig nem igazán törődtek saját egészségükkel és így mások egészségével sem. A téma az egészséget és megbetegedéseket kiemelten befolyásoló bélflóra.

Egyensúlyzavar a bélflórában: számos tünet, eredménytelen kezelés

A magyar emberek közel 40 %-ának vannak emésztési-bélrendszeri panaszai. Étkezés után puffadunk, teltségérzet, savas felböfögés, székletváltozás, hányinger, görcsökkel kisért hasmenés is sokszor előfordul. Máskor, akár étkezéstől függetlenül a has különböző részein tompa fájdalmak, időnként fájdalmas hasi görcsök (főleg a csipőárkokban és a köldök környékén), nem ritkán székrekedés alakulhatnak ki. Ezek a panaszok többnyire összefüggenek táplálkozásunkkal és pszichés (szorongó, feszült, érzékeny) állapotunkkal.

Panaszaink spontán megszűnhetnek, néha bekapunk egy-két fájdalomcsillapítót vagy görcsoldót, máskor azonban rendszeressé válnak, és orvoshoz fordulunk. Ilyenkor sok esetben elvégzik a megszokott vizsgálatokat (labor, ultrahang, széklet, gyomortükrözés, béltükrözés, esetenként CT, stb) és szerencsére többnyire nem találnak az esetleges gyulladáson kívül egyéb eltérést. Kapunk valamilyen gyógyszert (antibitikum, sulfonamid, savlekötő, enzimtabletta, stb), panaszaink meg is szűnhetnek. Rövidebb-hosszabb idő után azonban ismét jelentkeznek a tünetek, és kezdődik a procedúra elölről. Az orvosok óvatosak, nem is tehetnek mást, mert a súlyos bélbetegségek gyakoriságában, különösen a bélrákos halálozásban világelsők vagyunk.

Ha a belekben nincs rend, számtalan jelzés érkezhet az egész szervezetbe.

A kiindulópont a bél, de a tünetek változatos formában máshol jelentkeznek. Járjuk az orvosokat gyakori náthával, allergiával, ekcémával, állandósult fáradtsággal, bőr-és hajproblémákkal, fogínyvérzéssel, kis-és nagyízületi gyulladásokkal, nőgyógyászati, vese, hólyag és húgycső panaszokkal,, magas vérnyomással, cukorbetegséggel, szív, agy, látás és hallás eltérésekkel, szorongással, depresszióval. Tüneteinknek megfelelően sok-sok vizsgálatot és gyógyszert (antibiotikum, keringésjavító, vérnyomáscsökkentő, szedatívum, kedélyjavító, szteroid, vitaminok, kenőcsök, stb) írnak fel, nem ritkán ki is erőszakoljuk őket.

Panaszaink azonban többnyire csak tünetek, a bélrendszer küldi jelzéseit, hogy reformáld meg eddigi életmódodat, állítsd helyre a bélflórádat, mert súlyosabb betegségek is jöhetnek. A tüneteken lehet könnyíteni, de nem figyelni rájuk, elnyomni őket és nem cselekedni akár végzetes lehet. A tünetek jönnek, majd később a betegségek is, amíg nem reformáljuk meg életvitelünket, táplálkozásunkat. És ez nagyon sokba kerül saját magunknak, a családunknak, az országnak.

A bélrendszer és a bélflóra morfológiája

A szájüregből, nyelőcsőből, gyomorból, patkóbélből, vékonybélből, vastagbélből, végbélből álló, közel 500 négyzetméternyi (két teniszpályányi) bélcsatorna a legnagyobb külvilággal érintkező testfelületünk. Ez a csőrendszer a táplálékok lebontásában, analizálásában, felszívódásában, raktározásában, a felesleges és mérgező anyagok lekötésében és kiválasztásában, vagyis szervezetünk működésében döntő szerepet játszik. Ha nem eszünk, rövid idő után meghalunk, ha egészségtelenül és fegyelmezetlenül étkezünk és élünk, előbb-utóbb megbetegszünk, majd hosszabb távon, idő előtt szintén meghalunk.

A béltraktus felépítésében és működésében a bélfalak, bélnyálkahártya, emésztőnedvek (enzimek), ér- és idegsejtek, az immunrendszerhez tartozó Peyer plakkok és nyirokerek mellett – az új kutatások szerint is – a bélbaktériumok nagyon fontos szereppel bírnak. A bélflórát alkotó baktériumok és gombák (a vírusokról még nem sokat tudunk) számos anyagcserefolyamatban, az emésztésben és kiválasztásban, a káros anyagok méregtelenítésében segítik szervezetünket, de főszerepüket az immunrendszer kialakulásában és működésében játszszák.

Nemcsak a lokális-immunsejtes (fehérvérsejtek, fagociták, limfociták, trombociták, stb), hanem a szervezet általános-immunglobulinos védekezésében is feladatuk van. A bélflóra az immunrendszer állandó, megszületésünktől halálunkig tartó legfőbb működtetője, ébrentartója. Immunrendszerünk (és emésztőrendszerünk) hibátlan működése pedig egészségünk, életbenmaradásunk kiemelkedően fontos faktora.